A magyar úszóktól a 2006-os budapesti Eb össztermésénél, a hét éremnél (2, 1, 4) többet remél Kiss László, a válogatott szövetségi kapitánya az augusztus 9. és 15. között esedékes margitszigeti kontinensviadalon.
A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. Ungváryt két és félmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság. A pénz előteremtését célzó akciót a Facebookon kezdeményezte Váczi Imre, a Biszku-film levetítése előtt pár nappal. Kiss, az egykori egyetemi párttitkár ugyanazzal a logikával érvelt a törvény előtt, mint a közélettől régen visszavonult Biszku Béla, a korai Kádár-korszak véreskezűnek tartott belügyminisztere: csak véleményének adott hangot, amit a hatóságoknak nem volt kötelező megfogadniuk.
Felülvizsgálati eljárásában megváltoztatta szerdán a Legfelsőbb Bíróság a korábbi jogerős döntést és hárommillió forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte az alpereseket abban a személyiségi jogi perben, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított Ungváry Krisztián történész és az Élet és Irodalom (ÉS) című lap ellen, amiért egy 2007-es cikkben ügynöki tevékenységgel hozták őt összefüggésbe.
Az újságírónak, történésznek nincs mentelmi joga. Miként arra sincs lehetősége, hogy az információit államtitokká nyilvánítsa. A politikus viszont mindkettővel rendelkezik. Evidens tehát, hogy – privilégiumaiért cserébe – többet is viseljen el. Ugyanúgy evidens, mint az, hogy a személyiségi jogokat nem lehet parttalanul értelmezni. Nem lehet olyan helyzetet teremteni, amelyben bizonyos ismert, befolyással és hatalommal rendelkező emberek a becsület, jó hírnév védelmének gumifogalommá torzított paragrafusára hivatkozva próbálják büntetni a rájuk nézve kínos, kellemetlen, előnytelen vagy kompromittáló adatok publikálását.
Jogerősen pert nyert csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán Ungváry Krisztián történész abban a büntetőperben, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított ellene. Most a történészen a sor: személyiségi jogi pert indít Kiss László ellen.
Tíz férfi és hét női versenyző kelt útra kedden Budapestről Isztambulba, a csütörtöktől vasárnapig tartó rövidpályás úszó Európa-bajnokság színhelyére. Kiss László szövetségi kapitány az indulás előtt elmondta: 3-4 aranyra és dobogós pozíciókra számít a válogatott tagjaitól.
Miért esne különböző erkölcsi megítélés alá az ugyanazon diktatúrát szolgáló pártember és az ügynök? Nem aggályos-e, ha a jogállam oszlopának tekintett alkotmánybíró (általában a bírák) fölött ugyanazon rendszer ítélkezik, amelyet ők működtetnek, felügyelnek vagy értelmeznek? Van-e okunk félelemre, ha a bírák múltjában való kutakodás miatt citálnak bennünket a bíróságra? Ilyen kérdéseket vet fel Ungváry Krisztián történész és Kiss László alkotmánybíró immáron jogerős ítélettel végződött pere. Melyben azok győztek, akik a félmúlt kapuinak kinyitását szorgalmazták.
Legutóbb Kiss László alkotmánybíró peresítette a róla publikált történészi kutatást. Általánosságban: morálisan nem lehet azzal védekezni, hogy valaki nem ügynök, „csak” pártember volt. Mert az utóbbi súlyosabb teher az előbbinél. Informátor lehetett valaki kényszer hatására is. A pártkarrier viszont önkéntes, fakultatív választás volt.
"Eddig ez nem a mi napunk" - vont mérleget Kiss László szövetségi kapitány azt követően, hogy a hétfő délelőtti úszóselejtezőkben mind a négy magyar induló a kiesés sorsára jutott a római világbajnokságon.
Engedélyezte a FINA, a Nemzetközi Úszószövetség az összes olyan, úgynevezett "csodadressz" használatát, amelynek módosítását és felülvizsgálatát még májusban rendelte el.
Ítélethirdetés nélkül zárult szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az a hat órán át tartó büntetőper, melyet Kiss László alkotmánybíró magánvádas eljárás keretében indított Ungváry Krisztián történész ellen. Kiss rágalmazásért és becsületsértésért szeretné Ungváryt elkaszáltatni, annak az Élet és Irodalomban, illetve Tabajdi Gáborral közösen írt „Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956-1990” című könyvében megjelent, Kissre nézve kellemetlen állításai miatt. Ítélethirdetés június 29-én várható.
